Bodor Zoltán blogja

Rászántam a 10 eurót. Régi adósságom volt már ez. A Dávid-szobor vonz ide majdnem mindenkit. Én most láttam először, pedig már harmadszor jártam Firenzében. A mérete…  hát, igen. Megdöbbentő a mérete. Még akkor is, ha eredetileg nem belső térben, hanem a Piazza Signoria-n állították fel.

Hallottam már olyan véleményt, miszerint azért nagy a feje (viszonylag), hogy alulnézetből ne tűnjön kicsinek a rövidülés miatt.

Csakhogy, fölfelé nézéskor is érzékeljük a teret, ha két szemmel nézünk. Agyunk folyamatosan számolgat, pontosan érzékeli a távolságot és ahhoz viszonyítja az arányokat. Így alulról is nagynak tűnik a feje.

Ha elképzelem kisebb, arányosabb fejjel, akkor kapunk egy szobrot, ami tökéletes ugyan, de nem gyermeki és nem jön róla az értelem.

Ez a szobor nekem könnyűnek tűnt. Nem éreztem ott az anyag súlyát. Szinte lebeg a talapzat fölött.

Michelangelo: Dávid (márvány, magasság 436 cm)

Van ebben a múzeumban azért még más is. Lásd később.

Nem olvastam még írótól ilyen őszinte és hiteles regényt. Minden szavát elhiszem, mint a népmesét.

Az utolsó fejezetet, amit áthat a hála érzése, kihagyta a Kossuth rádió szerkesztője a rádióváltozat elkészítésekor. Bizonyára jó oka volt rá. Ennek ellenére hálás lehetek neki, mert magamtól aligha találtam volna rá Székely Jánosra.

Hasonlítják az ,,Iskola a határon”-hoz is. Sőt ahhoz mérik, hogy ott a helye mellette. Szerintem nem mellette, hanem jóval fölötte, úgy kb. a ,,Háború és béke” magasságában. Bálint Tibor mondta egyszer a tv-ben, hogy nagy irodalom a francia és a német is, de az oroszok irodalma mögött ott van a megszenvedett élet. Csíkszentmihályi Mihály szerint meg főleg Tolsztojt és Dosztojevszkijt kell olvasni, mert ott látszik, hogyan alakul az ember. Nos, ez a ,,megszenvedett élet” és a ,,hogyan alakul az ember” igen elevenen jelenik meg a ,,Nyugati hadtest”-ben.

Székely János (1929–1992)

Öt alkalommal, délelőttönként dolgoztam ezen az erődben.

Az internet kapcsolat nehézkes. A főtér kicsit ritkásabb mint öt éve, de azért akkora így is a nyüzsgés,

hogy csendesebb helyet kellett találnom. Az erőd (Fortezza Medici) lett a győztes.Árnyas sétány, jó kilátás. Hosszabb akvarellhez is ideális.

Talán holnap képet is tudok mutatni, ami itt készült.