Nem olvastam még írótól ilyen őszinte és hiteles regényt. Minden szavát elhiszem, mint a népmesét.
Az utolsó fejezetet, amit áthat a hála érzése, kihagyta a Kossuth rádió szerkesztője a rádióváltozat elkészítésekor. Bizonyára jó oka volt rá. Ennek ellenére hálás lehetek neki, mert magamtól aligha találtam volna rá Székely Jánosra.
Hasonlítják az ,,Iskola a határon”-hoz is. Sőt ahhoz mérik, hogy ott a helye mellette. Szerintem nem mellette, hanem jóval fölötte, úgy kb. a ,,Háború és béke” magasságában. Bálint Tibor mondta egyszer a tv-ben, hogy nagy irodalom a francia és a német is, de az oroszok irodalma mögött ott van a megszenvedett élet. Csíkszentmihályi Mihály szerint meg főleg Tolsztojt és Dosztojevszkijt kell olvasni, mert ott látszik, hogyan alakul az ember. Nos, ez a ,,megszenvedett élet” és a ,,hogyan alakul az ember” igen elevenen jelenik meg a ,,Nyugati hadtest”-ben.
Nagy élményem volt Székely Jánost olvasni, örömmel fedeztem fel elismerő véleményét!
Egy jótékonysági koncertre készülve, szünetben beszélgettünk néhányan olvasmányélményeinkről, akkor ajánlottam kórustársaimnak Székely János írásait…