Bodor Zoltán blogja

Bodor Z.: Nagypénteken festett kálvária (akvarell, papír, 36x53 cm) 2011.

Csend volt. Tavaszi csend. Igyekeznem kellett a képpel a másnapi hazautazás miatt.

A háttérben az utolsó virágzó fák egyike. Szép vörös rozsdafoltok a felszögelt bádog korpuszokon. Enyhén, fejtető módjára domborodó föld.

Elővettem a szemüvegemet és elolvastam ott ülve a megfelelő részt Lukács evangéliumából.

Kettőtől fél ötig voltam ott. Szívesen maradtam volna még. Ötkor kiállításmegnyitó volt, meg hát (mondjuk rá) a fények is megváltoztak. De hát attól még lehetett volna tovább dolgozni.

Sokszor kevés az idő. Sokszor közbejön valami. Mi az az egy hét az elmélyült munkára egy virágzó fájú faluban?!

Tegnap ezt festettem. Nincs kész. Ma újra kimegyek. Várom, milyen a nagypéntek délután a kálváriánál Nagykörűn. 

Bodor Z.: Vadcseresznye fák árnyékában (ceruza, papír, 145x222 mm)

Ezek a vadcseresznye fák hamarosan elég figyelemre méltóan néznek majd ki. Ha mást nem egy fotót majd mutatok róla, ha itt lesz az ideje. Most még csak szép időnek örültünk. Maros  fekete foltja igen dekoratívan érvényesült a zöld fűben.