Bodor Zoltán blogja

Ezt a képet még a tavalyi jelsai művésztelepen kezdtem el Vincze Laciról. Most még egyszer festettem rajta. Felmentünk ugyanoda. Ugyanazt a lila inget viselte.

A pitvei templom tövében készült. Laci éppen Jelsa látképét festi felülről, a hegy felől. Sajnos az ô képét nem tudom megmutatni.

Ki is viselt még meglett emberként olajfestményen fehér kendôt? R? Ch?

Itt voltunk két hétig művésztársakkal Molnár Károly vendégeiként. Zavarba ejtően szép vidék. Festettünk sokat. Fogok mutatni néhányat az enyémekből.

Fácskák (ceruza, papír, 118x193 mm)

A délutáni séta eredménye ez a rajz.

Rajz (filctoll, papír, 240x315 mm)

Miközben ezt rajzoltam, egy cinege szállt épp oda, bele a látványba. Felvett egy tavalyi fél diót. Az alsó ágra szállt vele. Eszegette. Néztem. Kis mozdulatot tettem, tollam kupakját akarván visszatenni. Ez is sok volt. Elrepült az ágról, a dió leesett. Koppant a betonon.

Ezt nagyszombat reggelén hallottam:

„Örökrészünk idegenek kezére került,
házainkat mások birtokolják.
Apátlan árvák lettünk,
az anyák olyanok, mint az özvegyek.
Saját vizünket pénzért isszuk,
és meg kell fizetnünk saját fánkért.
Igát hordozunk nyakunkon,
üldöznek bennünket,
már a végünket járjuk, nincsen nyugodalmunk.
Egyiptom felé nyújtottuk ki kezünket,
és Asszíria felé, hogy kenyérhez jussunk.
Atyáink vétkeztek, de nincsenek többé,
mi viseljük vétkeik terhét.
Szolgák uralkodnak rajtunk,
és nincs ki megszabadítson kezükbôl.
Életünk kockáztatásával szerezzük be
kenyerünket,
szembeszállva a pusztában a karddal.”
Siralmak könyve 5

Lamentáción voltunk Misivel és Zsuzsival a váci ferences templomban. Olvasmányként hangzott el ez a rész. Egy fiatalmber énekelte igen szépen. A liturgia állandó része ez az olvasmány. El kell tekintenem a bibliai idôk valós történelmi helyzetétôl. Az itt és most nekem szóló üzenet foglalkoztat.

„Életünk kockáztatásával szerezzük be
kenyerünket,
szembeszállva a pusztában a karddal.”

Talán a férfitársaink mellkasába kardként hasító halálthozó fájdalomra gondol?
Én arra gondolok.

A többi sor magáért beszél.

Aztán eljött a vasárnap reggel is.

Noli me tangere (Assisi, alsó templom)