Bodor Zoltán blogja

Bodor Zoltán: Kis megfigyelőrajzok három képérôl és az utcán is zajlott az élet

1980 körül kérdezte tőlem Tóth Tibor, hogy hallottam-e Czimra Gyuláról. Ő ismerte Rákoshegyen.

Aztán idővel nagyon megszerettem a képeit.

Most Székesfehérváron volt emlékkiállítása. Elmentem hát. Alaposan sikerült megnézni és az ilyen kis rajzok segítenek az odafigyelésben.

Mi történik a reggeli vonaton?

Csak ketten maradtak állva. Két lány. Csak ők látszottak. Mi, ülő emberek tán kissé arctalan tömeget képeztünk. A egymásnak háttal álltak. Kabátjuk szürke. A hajuk eltakarja az arcukat. Szinte egyformák. Jelenségük még nem tudta megváltoztatni neonfényes krémszínű vagonbelsőt. Álmosan bámultam magam elé. Tíz perc is eltelhetett így.

Aztán a közelebb álló lány táskájából egy rózsaszín, vastag szalagot vett elő. Az előtte ülővel nézegette és mély egyetértésben erről beszélgettek. Nagy, hosszú tornaszalag volt, amivel tornászlányok szoktak végetnemérő csíkokat húzni a képernyőre. Színe selyemcukorra emlékeztetett. Otthonos vidámság szállt meg engem is.

A másik lány meg az előtte ülő fiatalember tarkóját simogatta meg. Ahogy szeretett, gyengéden szeretett valakit szokás. Kezének áttetsző bőre Van Dyck portréján szereplő nőére emlékeztetett, amely a londoni Wallace Collection-ban látható.

Van Dyck: Marie de Raet arcképe, részlet (olaj, vászon, 213x120 cm)

Kunszentmárton 2010. márc. 25.

Laurinyecz Pál kántor (aki szíve-lelke ott mindennek), Szabó Éva, Bodor Zoltán, Rákóczi György, Józsa László tanár úr (aki a templom történetét megírta)

Kis ünnepség a templomban a belső festés századik és a rekonstrukció huszadik évfordulóján.

Muhics Sándor szekkóit 1990-ben rekonstruáltuk. Most így néz ki. Kézből fényképeztem (elnézést).

A múlt héten elvonuláson voltam, ahol elvileg még a rajzolás is kívül esett az érdeklődésemen.

De a jól ismert ablakról rajzoltam egyet.

Bodor Z.: Ablak a lelkigyakorlatos házban

Újabban a vonathoz járok ki alkonyatban. Akkor is, ha nem utazom.

Bodor Z.: Délutáni vonat (olaj, vászon, 50x70 cm)

És általában áll ott valaki, aki éjszakára megy dolgozni a Zollner-ba, vagy máshová.

Újévi üdvözletet kapott barátaink és ismerőseink körében valamelyes érdeklődést váltott ki a mellékelten küldött kép.

Ennek hatására közzé teszem a róla megójelent reflexiókat.

Sturcz János kritikája a 2009-es Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat Katalógusában

Így néz ki a kép az Új Művészetben (2009/12)

és az ehhez tartozó szöveg P. Szabó Ernőtől

Meg kell jegyeznem, hogy az azóta hazahozott képen tovább dolgozom.